Éltető ajándék
Jn 7, 37-39
Arról a Jézusról szeretnék ma szólni közöttetek, aki teljes figyelmével osztozik emberi sorsunkban. Karácsony csodája valójában ettől megindító. Isten Fia önmaga megüresítésével, szegénnyé lett értünk, hogy általa meggazdagodjunk.
Az evangéliumi történetekből szépen visszatükröződik mindez. Jézus ott volt az emberi lét legmegindítóbb pillanataiban. Gyógyította betegségeinket, testi és lelki erőtlenségeinket. Tanított bennünket, hogy új értelmet adjon az emberi létezésnek. Az ŐSI törvénynek az isteni szeretet alapján adott új értelmet. Szeresd Istenedet teljes lényeddel: szívedből, lelkedből és elmédből. S ezt ne félszívvel, hanem teljes odaszánással tedd, mert különben képtelen leszel embertársadat úgy szeretni mint magadat.
Ezt az életprogramot szánta nekünk Jézus. Ő maga is erre tette fől szolgálatát, élet végén megváltó halálával tette hitelesé küldetését. Mt 22, 37-39
Szeretném felnyitni szemeinket a csodára, Jézus ma is jelen van életünk forgatagában. Szemléli hétköznapjaink sodró lendületét, az élet hullámzását, amely olykor hátára vesz, magaslatokba repít, máskor örvénylő mélységbe taszít. Nem érzéketlenül nézi mindezeket, szenved a szenvedőkkel, sír a sírókkal. Átérzi a gyász mérhetetlen fájdalmát. Életküzdelmeinket, tévedéseinket, bűneinket, életünk vargabetűt, tévutait. Tékozló életpocsékolásunkat, ahogy egymással és a teremtett világgal bánunk.
Nem huny szemet gonoszságunk, önzőségünk felett, az Isteni szeretet látószögéből szenvedi el bűneinket. Közben annyira mégsem borzasztják el a világ szörnyűségei, hogy elfordítsa tekintetét a bajba jutottaktól. Emberként néz, a bevándorlóra, a hajléktalanra, a társadalom peremére sodródott nincstelenre s a gyilkosra. De nem esik hasra a rang, a vagyon, és a siker láttán.
Viszont válogatás nélkül kész meghallgatni, meggyógyítani azokat, akiket megsebzett az élet. Akik gyógyulni vágynak. A megfásult, kiégett, cserzett lelkű embertársaink igazi éltető vízre találnak nála. Az élet vizére, mert a szomjazóknak felkínált, üdvösséget hozó tiszta forrásvízben önmagát adja. S ennek jelét minden megkeresztelt viselheti homlokán. Tömegek mégsem becsülik meg e páratlan kincsünket igazán. Másért folyik a küzdelem, másért áll a bál!
Nagy a tülekedés
Isten kegyelméből, mi bolygónk északi féltekéjén hatalmas jólétben élünk. Minden szükséges természeti kincs biztosított számunkra. Gépek tucatjai könnyítik meg mindennapi munkánk. Van kenyér az asztalunkon, és egyéb élelem bőségesen. Viszont a jóléti társadalmat kísérő szimptómák: (túlsúly, szenvedélybetegségek, magány…. devianciák) komoly bajokra figyelmeztetnek már.
(hallottuk) A könyöklés kívánatos eszköze az érvényesülésnek. A tülekedés ma már nem a Damaszkuszi úton zajlik, mint a rendszerváltás idején, hanem bevásárló palotákban vagy éppen az internet virtuális terein. Az általunk adventben vendégül látott Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész Kováts Kolos olyan gyönyörűen énekli Gounod Faustjának Bordalát: (Az interneten igényes kultúra is megtalálható!)
Eladó az egész világ.
Aranyborjú fennen trónol, minden Ő előtte hódol.
Mindenki hitvány pénzt kíván.
Itt a kurta földi pályán kit megejt a sárarany,
Ünnepelni fut-rohan ezt a szörnyű gőgös bálványt.
Érte koldus és király fékevesztett táncot jár.
Áll a hajsza, áll a bál a pénz körül,
Járja koldus és király, a sátán örül.
Áll a hajsza, áll a bál a pénz körül, a pénz körül.
Járja koldus és király, a sátán, a sátán örül.
Eladó az erény s a bűn, mert a pénz nem ismer Istent.
Mert a pénz legázol mindent.
Övé a kéj, övé a kín. Érte küzd a test, a szellem.
Ő hozzá visz minden út.
Érte dúlnak háborúk, s harcok ember-ember ellen.
És ez átkos mammonért ontnak annyi drága vért.
Bár műértő elemzők azt mondják Gounod nem akarta Goethe művének filozofikus mélységét visszaadni, ám e részlet mégis kitűnő éleslátással mutatja be a birtoklási vágytól megrészegült emberiség haláltáncát. Látható módon, kicsiben és nagyban e vágyakozás mozgatja a világot.
Feltenné a kezét kérem az, aki soha egy pillanatra sem tévedt még meg? Aki soha nem hitte még el, vágyunk áhított tárgyának birtoklása tartósan boldoggá tesz?! ( Szerintem nincs ilyen felnőtt ….) Ám ebben a nagy földi jóban, valami mégis mintha egyre jobban hiányozna nekünk…
Az, ami rég egyszerűbbnek, egyértelműbbnek tűnt. A hétköznapok, és az ünnepek szakralitása. Az a szentség, ami alapot adott a világunknak és átszőtte mindennapjaink. S hogy az anyag, majd az őt trónjáról ledöntő információ-hatalom, tort ne üljenek felettünk, lássuk meg az értünk, a nekünk, a hozzánk kiáltó Jézust, Isten szeretett Fiát!
A Lélek éltető folyama
Az ünnep forgatagának hangjai elcsitulnak és ekkor Jézus minden időkre néző ígéretét kiáltja a megváltás után szomjazó világba. „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék.” Aki hisz énbennem, … annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. Jézus ünnepélyes és királyi kinyilatkoztatással, megerősíti mindazt, amit a megvetett samáriai asszonynak mondott Jákób kútjánál: aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, (mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.) Ma, amikor Jézus üzenetét hallgatod.
Gondold végig milyen szomjúságod van. Mi az, ami után a lelked szomjazik, s légy magadhoz olyan őszinte, amilyen őszinte szeretettel Jézus most utánad kiált.
Lehet, hogy egy megértő társra vágysz, vagy épen arra, hogy aki veled él, éppen olyan odaadással szeressen Téged, ahogy Te Őt. Hibáitokkal gyengeségeitekkel együtt. Lehet, megrendült egészséged, s nem találod belőle a kiutat. Lehet éppen gyermekedért, unokádért aggódsz mélységesen. Ne félj Jézushoz vinni őket! Ne félj előtte kiönteni szíved! Jézus feltétel nélkül szeret! Ne fél előtte beismerni hibáid, gyengeséged, azt ami rossz utakra vezetett! Ő kész neked mindezeket feltétel nélkül megbocsátani!
S mit kapsz még mindezekhez ajándékul? Amit szem nem látott, fül nem hallott, ember szíve meg nem sejtett Isten azt készítette el az őt szeretőknek. Isten lelkének egy részét önti beléd! Olyan csodálatos a mi édes anyanyelvünk, lelket önteni valakibe, azt jelenti megvigasztalom, talpra állítom, felemelem, meggyógyítom. János evangélista siet elmagyarázni nekünk elbizonytalanodott hitű keresztényeknek, mit ad Isten nekünk!
Mi az a meg nem szűnő folyamként kiáradó erő, amely kultúrák és civilizációk felemelkedését hozza, ami egyes megvetett semmiket és kisemmizetteket valamivé tesz?
… a Lélekről, (a Szentlélekről) mondta, –ezt Jézus, akit a benne hívők mind meg fognak kapni,
Igen az evangélium is ismeri azt a jelenséget, hogy Jézusnak vannak követői, akik még nem kapták meg a szentlelket! De a kulcsszó, itt az, hogy akik hisznek Jézusban megkapják a Szentlelket, azt a Lelket, aki Az Atya és a Fiú Lelke, aki megelevenít megújít, megőriz, aki közösséget terem ember és Isten között, vágyat ébreszt bennünk Isten szépségét imádni a teremtmények és azok csinálmányai helyett.
Érzik a különbséget élet és élet között? Élhetnénk úgy is, hogy minden tettünket, egész életünket Isten szeretetének oltalmába helyezzük el, de közben vágyunk is a vele való intenzív kapcsolatra. S nem csak egy huszadrangú dolognak, régi korok kultúrát teremtő erejének ismernénk el.
Jézus ma nem kevesebbet kínál neked, mint az élet életető ajándékát, az Ő megtartó, újjáteremtő Lelkét, az a Lelket, aki betölti minden szükségedet, betölti az ő javaival életedet, irgalommal és dicsőséggel koronáz meg téged! Ne tégy semmi mást, csak fogadd el Éltető ajándékát! Ámen