15Lásd, én ma eléd adtam az életet és a jót, de a halált és a rosszat is. 16Ezért parancsolom ma neked, hogy szeresd az URat, a te Istenedet, járj az ő útjain, tartsd meg parancsolatait, rendelkezéseit és törvényeit, és akkor élni és sokasodni fogsz, mert megáld téged az ÚR, a te Istened azon a földön, amelyre most bemégy, hogy birtokba vedd. 17De ha elfordul a szíved, és nem engedelmeskedsz, hanem eltántorodsz, más isteneket imádsz és azokat tiszteled, 18kijelentem nektek már most, hogy menthetetlenül elvesztek. Nem éltek hosszú ideig azon a földön, ahova most átkeltek a Jordánon, hogy bemenjetek oda, és birtokba vegyétek. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is! 20Szeresd az URat, a te Istenedet, hallgass a szavára, és ragaszkodj hozzá, mert így élhetsz és így lakhatsz hosszú ideig azon a földön, amelyet Istened, az ÚR esküvel ígért oda atyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
Elveszett tudás
Képzeljünk el egy kort, amelyben könyveket égetnek el. Az emberiség történelmében újra és újra visszatér ez a barbarizmus, amelyben vallási, vagy politikai okokból elégetik az emberiség szellemi-lelki alkotásait. Szörnyű világ az, amelyben a tudást, a hitet, a más meggyőződést szertartásos könyv, művészeti alkotás elpusztításával büntetnek. A középkorban, Firenze főterén a hiúságok máglyája lobbant fel. Savonarola ferences szerzetes vezetésével. Majd a pápa által utasított inkvizíció pusztította a reformáció könyveit, főként Luther műveit. De ilyen barbarizmus volt 1933.-n Berlinben, ahol a náci eszméknek által károsnak ítélt művek közül 20-25 ezer könyvet pusztítottak el. Olyan alkotóktól, mint Ernest Hemingway, Jack London, továbbá Heinrich Heine, Stefan Zweig, Franz Werfel, Az ilyen korokra fokozottan igaz a heinei prófécia: „ahol könyveket égetnek el, ott végül embereket is meg fognak égetni”.
Most képzeljünk el egy olyan kort, amelyben elpusztították az összes Bibliát. Nincs belőle egyetlen példány sem. Néhányan talán még felidézik egyes részleteit, de teljes egyészében már hiányoznak Isten kijelentései, nekünk adott igéi.
Nehéz elképzelni, ugye? Mert ma minden művelt ember könyvtárában, minden keresztény ember kezében ott van a Szentírás. Talán a sokasága, a kiadások és fordítások számossága miatt nem is tudjuk úgy értékelni ezt a kincset, mint kellene! Erről az elképzelt jövőről film is készült. Éli könyve címmel. Érdemes megnézni, hogyan védelmezi Éli a Biblia utolsó példányát. Amikor eltűnik egy könyv, hihetetlen értéket fog képviselni az, ha valahonnét mégis előkerül egy példánya.
Pontosan ez történt 5. Mózes könyvével is, amelyet tudományos körökben Deuteronómiumnak, Második Törvénykönyvnek neveznek.
Jósiás Király éppen országa megújítására készül, s mint bölcs vezető a lelkiek rendbetételével kezdi. Az istenfélő vezető, igazi áldás! A király épen az elhanyagolt templom, beomlott tető gerendázatát cserélteti, és újra vakoltatja az omladozó falakat. E munkák közben találják meg a templom falába elrejtett könyvtekercset. Mózes V. könyvét.
Hatalmas benyomást gyakorolnak Jósiás királyra ezek az igék. Valóban úgy fogadja azokat, mint Isten üzenetét, napvilágra került Isten akarata! Ezt a bevezetőt nem csak kultúrtörténeti érdekességnek szántam! Gondoljunk bele, rendüljünk meg tőle, ez a mű így maradt fennt. A templom falába rejtve. Azért, hogy Jósiás király a könyv lelki üzenetét komolyan véve véghez vihesse reformjait. Valamint azért is, hogy ránk is éppen ilyen megrendítő hatást gyakoroljanak ezek az igék! Röviden ismételjük el az e könyv imént felidézett tartalmát!
1, Isten hűséget kér e könyv olvasóitól és hallgatóitól, e törvénykönyv rendelkezéseinek megtartását. Képzeljenek el egy bonyolult gépet, egy olyan szerkezetet, amelynek működtetéséhez szükséges a gépkönyv, a használati utasítás, vajon mi történik akkor, ha ez a könyv elvesz? Nem tudjuk működtetni, vagy nem jól működtetjük ezt a berendezést. Nos, az ember minden létező szerkezetnél összetettebb és bonyolultabb alkotás és akkor az emberek sokaságáról, még nem is szóltam! A Szentírás, különösen is annak törvényi részét azért kaptuk Alkotónktól, hogy mind egyéni, mind társadalmi szinten a legoptimálisabban tudjunk működni. A minőségi, jól működő élet kérdése tehát, sőt élet és halál kérdése, az hogyan élünk?! Isten dicsőségét szolgáljuk-e a teremtett világban, vagy önző önmagunkét.
2, Ne kényszerből szeress, „szeresd az URat, a te Istenedet, ez az első és legfontosabb parancsolat… mondanánk tovább a kátéból is megtanult igéket, szinte már reflex szerűen. De a legnagyobb kérdés mégis az:
Parancsszóra képesek vagyunk szeretni? Szeretni Istent, szeretni a másik embert! Nyilván nem. Mint tudják, ismét beültem az iskolapadba, mert annyit változott a világ az elmúlt 25 évben, hogy szeretném új ismeretekkel felvértezni magam. Képzeljék, azt tanultam, ha egy ember valamilyen élethelyzeti válságba kerül, nem segítünk neki vele, ha türelmesen elmagyarázom neki, hol hibázott, mit rontott el. Azzal még inkább csak a földbe döngölöm őt. Olyan érzéseket keltek benne, „Lám még ő is tudja, mit kellet volna tennem! Hogy én mekkora szerencsétlen vagyok!
Ám ha egy másik nézőpontból leszek képes megláttatni vele önmagát, akkor már nyert ügye lehet. És ebből a másik perspektívából ő saját maga lesz képes felismerni a változás szükségességét. Így lesz lelkének, és életének nagyon nagy esélye a bajokból való kilábalásra. Mivel ő maga ismeri fel változni szükséges! Az én felismerései pedig mindig jobban mozgatnak, mert, akárhogy szépítjük a dolgot, az ember alapvetően mégiscsak önző lény! Éppen ezrét, mindenkinek magának lenne szüksége belülről felismerni, Istenre szorultsága életmentő szükségét.
Igen, pontosan így lehetünk Isten parancsolataival, az Isten iránti „kötelező” hűséggel és szeretettel is. Nagyon jó lenne Istent egy másik nézőpontból látni. Nem autoriter és parancsoló Úrként, hanem társként, barátként, olyan Istenként, aki értünk hajlandó megtenni mindent, aki értünk képes elmenni a végsőkig. S pontosan ilyen nézőpontváltást jelent az, amikor Jézus Krisztus belép az életembe! Amikor parancsoló Úr helyett személyes életem megváltójává lép elő! Nem egy régi poros történelmi és vallási tényező lesz az Isten Fia, hanem élő, és az én sorsomra is ható eleven valóság. Életemet megáldó, vezető belső lelki társ. A vele való kapcsolatot semmi más nem helyettesítheti! Sem a földi vagyon, sem a harmonikus emberi kapcsolatok, sem semmi más. Ez olyan, mint amikor életed ajtaján az örökkévalóság kopogtat hozzád. Megsokszorozza, megáldja erőd, hited, reménnyel tölti el életed.
Nyilván vannak hibáink, követünk el bűnöket önmagunk és főként mások ellen. ezeknek mindig meg kell fizetni az árát. Csakhogy Jézus egyrészt elveszi e bűnök terheit, másrészt a bűnök következményeit is segít hordani. Nem leszel gondjaiddal egyedül. Érted? Nem leszel egyedül, soha! Ez nem kényszer, bolond, aki úgy hisz!
3, Áldás és átok Az Isten törvényének szívünkbe helyezése, tehát nem kényszer, hanem lehetőség. De minden választásnak tétje is van. Fiatal felnőtt koromban én például úgy döntöttem, megpróbálok Isten nélkül élni. Mert az olyan modern és korszerű dolognak tűnt 1980 környékén. De annak az egykori döntésnek is megvoltak a következményei, amelyeket egy életen át cipelhetek.
A befalazott könyv harmadik üzenete így szól:
Választásodnak áldás, vagy átok lesz következménye. A Biblia korának embere még hitt a kimondott szó erejében. Én is hiszek benne, szavaink hatalmas erőt hordoznak magukban. Képesek gyógyítani, áldani, de ugyanakkor sebeket is ejtenek és bizony képesek akár meg is betegíteni a másik embert. Igen szavunk lehet áldás, vagy átok. Ami a kettő között van az a legtöbb esetben, nem más, mint ostoba fecsegés. ha az emberi szavaknak ekkora következményei vannak! Mekkora következménye lehet Isten szavainak?
Az elveszett és megtalált könyv üzenetében Isten ma elénk két utat tárt. Az áldás és az átok útját. Jósiás király megrendült a könyv üzenetén. Én is megrendültem azon, milyen kevésen múlott csupán, hogy ez az üzenet eljuthasson hozzánk. De vajon mit fogunk kezdeni vele? Érdekel még valakit ebben az ezernyi próbával teli világban, Isten áldása vagy átka? Olvasóim közül mennyi embert késztet valódi belső változásra? Könnyen tudunk alkalmazkodni ezekben a nehéz időkben is. Maszkot viselünk, kerüljük a tömeget, de a lelkünkben képesek vagyunk-e Isten álmához alkalmazkodni? Vagy megyünk, sietünk tovább azon az úton, amelyet jónak találunk? Isten esküvel ígért Hűséget az emberiségnek, Ábrahámon és Krisztuson keresztül mindent megmozgatott értünk, hogy az üzenet célba érjen hozzánk ma
elénk adja az életet, Van okunk mást választani helyette?